-->

2013. október 31., csütörtök

Kritizálók kritizálása

Oké, ezért a bejegyzésért néhányan nagyon fogtok utálni, de mivel elég pipa vagyok, ez most hidegen vagy. És igen, most én leszek az a tipikus "énmostmegmondomatutitember".
Az elmúlt néhány napban elég sok kritikával foglalkozó oldalt böngésztem végig. Sajnos azt kell, hogy mondjam, nagyon kevés olyan oldal volt, amit tényleg igényesnek, színvonalasnak találtam. Rengeteg olyan kritikás blog van, ahol a design összecsapott, összevissza, semmilyen rendszer nincs benne. Ne értsetek félre, én tényleg megértem, hogy rengeteg kezdő blogger van, aki szeretne ezzel foglalkozni. És oké, hogy az embernek bele kell jönnie. De ha valaki ír, azt tegye már helyesen, mielőtt másokat készül kritizálni. Rendesen a hajamat tépem, mikor meglátom, hogy valaki iszonyatos helyesírással bírálja mások írását. A kedvencem, mikor belekötnek valamibe, és közlik, hogy nem tetszik nekik. Megmagyarázni persze senki nem fogja, ami igazából a kritikaírásnak a lényege lenne, hiszen ezekből tanul az illető, ettől fog fejlődni. De az, mikor csak egy-két mondatot odavet valaki, azt mondván, hogy neki nem tetszik.. Rendben, elismerem, én is voltam kezdő. Anno, mikor G-portálon szerkesztgettem magamnak a blogjaimat, szintén volt egy olyan időszak, amikor elszaporodtak az ilyen oldalak. Valaki elindított egy ilyen lavinát, aztán hirtelen mindenki nagyon meg akarta mutatni, hogy mennyire jó kritikus lenne. Na ja, és ezeknek a véleményeknek 80%-a - ha nem több - enyhén szólva is szörnyen megfogalmazott, értelmetlen és egyszerűen borzalmas volt. Mindig vannak ilyen időszakok, mikor egy-egy oldalfajta felkapott. Egyszer a grafikás lapok, utána a személyes blogok. És így tovább, mint valami körforgás. Ez teljesen rendben is lenne, ha mindenki értene mindenhez, de mint tudjuk, ez sajnos nem így van. Nagyon-nagyon sok olyan blogger van, aki hiába próbálkozik, nincs semmilyen érzéke az íráshoz. Ugyanakkor nem tudom, hogy valaki miért érez késztetést arra, hogy ezeket az embereket megbántsa. Merthogy ebből is szörnyen sok van. Leírják, hogy "szar, zárd be a blogot, stb", de arra nem gondolnak, hogy ez az adott embernek mennyire rosszul eshet. Persze, ők kérték a kritikát, de ha az ember véleményt kér, akkor nyilván nem azt várja, hogy bezárassák vele az oldalt, hanem pont azt, hogy segítsenek neki a fejlődésben. Persze, csak ha érdemes. Tudom, hogy van akinek nincs tehetsége az íráshoz, és a legjobb, ha ezt tudatjuk vele. DE nem úgy, hogy elhordjuk mindennek, hanem mondjuk tapintatosan közöljük vele, hogy "ne haragudj, de neked ez nagyon nem megy, keress más hobbit". Így is elég rossz ezt hallani, ha az ember komolyan szeretne írni, nem kell hozzá még pluszban durván kifejezni magunkat. És ezek után még van képük azt mondani, hogy "te kérted a kritikát, mi csak őszinték voltunk". Igen, de milyen módon? Mindegy, én itt és most befejeztem, nem idegesítem magam tovább. Köszi, ha elolvastad.

faith

2013. október 30., szerda

Rendelések #2

faith: 

Borítókép

2013. október 28., hétfő

Rendelések #1

Sziasztok! Nagyon örülünk, hogy már most kaptunk rendeléseket, és reméljük, hogy ezután is kapni fogunk majd. Nagy örömmel vettük még azt is észre, hogy már 3 (!) rendszeres olvasónk van!:)) Köszönjük!

faith:


Hanna:
Facebook borítókép

Háttér (telefonra)


Bemutatkozás avagy "Előszó"

Sziasztok! Úgy gondoltuk nem árt a bemutatkozás, mielőtt bármibe belekezdenénk.

Hanna: Sziasztok!:) Csak a Blogger nevem Hanna, eredeti nevemet viszont nem szeretném a nyilvánosság tudtára adni. 14  éves vagyok, kilencedikes, ahogy azt olvashatjátok oldalt a modulsávban is. Hihetetlenül sértődékeny vagyok. Másfél éve kezdtem el a blogolást. Pályakezdőként egy One Direction-ös blogot írtam, most viszont egy éve lassan, hogy egy Sebastian Vettel-es fanfictionbe belekezdtem (katt). Kedvenc sportágaim a kosárlabda, amit 3 éve űzök, és a Forma-1 2009 óta. Ha a mániáimról van szó, mindenképpen meg kell említenem a teknős-, és kakaó mániámat. Ezek közé beférkőzött még a Beatle-mánia. Már elég régóta szeretem a Négy Nagyot. Különösebben a zenéjük mondanivalója, és a fiúk hozzáállása vonzott magukhoz. Édesanyám mindig azt mondja rólam, hogy a sok kör között én vagyok a háromszög. Más vagyok, mint a többi, tizenéves lány. Más a gondolkodásom, a stílusom, és az élethez való hozzáállásom. Sosem szerettem kortársaimat a viselkedésük miatt. Példaképem Vanessa Hudgens. Szerintem rettentően szép, és ahhoz képest, hogy milyen híres, egyáltalán nem beképzelt. Szeretem a pasztell színeket, és a margarétát. A képszerkesztésről annyit, hogy hónapokkal ezelőtt kezdtem el. Gimp 2-őt használok, illetve próbálkoztam még a Photofiltre Studio X-el is. Ha már szerkesztés, akkor bemutatom pár munkámat:







faith: Hola! Az első, amit tisztázni szeretnék, az az, hogy borzalmas vagyok bemutatkozószöveg írásból. Egyébként az eredeti nevem nem publikus, ahogy az életkorom sem. Mindkettőnek oka van, nem igazán szeretnék erről beszélni. A blogolás csodáit körülbelül 3-4 éve fedeztem fel, természetesen nagyon amatőr szinten. A fanfiction írást jóval később, lassan másfél éve kezdtem el, kisebb-nagyobb szünetekkel. Most jutottam el odáig, hogy van egy rendes történetem, rendes részekkel, egyelőre megszakítás nélkül. Ezt ide kattintva érhetitek el. Ami a zenei ízlésemet illeti, elég válogatós vagyok. Nem igazán hatnak meg a mai zenének nevezett szemetek, inkább a régebbi idők zenéjét szeretem. Bár be kell vallanom, egy-két újabb dal is belopta magát a szívembe. Igazából ez nem időtől/kortól, hanem minőségtől függ, de ebbe inkább nem mennék bele, mert órákat regélnék róla. Ha érdekel, jobboldalt megtaláltok néhányat a kedvenc előadóim közül. A Forma-1 csak két éve kezdett el érdekelni igazán, mikor muszáj volt néznem az egyik futamot, és hirtelen megláttam azt a német srácot, akit korábban már alaposan szemügyre vettem a Red Bull Mobile-os reklámban. Nos, Vettel első látásra szerelem volt. Kimivel csak a tavalyi szezon végére találtunk egymásra igazán, bár ez a nagy szerelem - bármilyen meglepő - csak egyoldalú. Példaképem igazán nincsen, egyelőre a saját céljaimat próbálom elérni, amivel az a probléma, hogy én magam is alig tudom összeszámolni őket. Fiatalon akarok meghalni, mivel az öregség taszít. Bár, szerintem a mondat második felével mindenki így van. Szeretnék egyszer író lenni, esetleg csillagász. De ami a legfontosabb, egyéniség akarok lenni. Főleg a sötét színeket szeretem, a design is ezt tükrözi. Photoshoppal szoktam dolgozni, és annak ellenére, hogy elég régóta küzdök a képszerkesztéssel, sosem vagyok elégedett a munkáimmal. Mindenesetre szeretnék megosztani veletek néhányat: